Nem túl jellegzetes, mégis van ereje!
Előző blogomban már említettem, milyen furi előállítása van a zselatinnak. Sokan pont ezért ódzkodnak tőle, de nem csoda, hiszen állati maradványokból állítják elő. Emiatt a vegánok sem használhatják, de íme számukra a mentőöv!
Most az agar-agarról írok pár sort.
Ez a kis élelmiszer nem állati eredetű, hanem egy különleges vörösmoszatból nyerik ki, mint zselésítő anyag, így jóval szimpatikusabb, mint az előbb említett társa.
Őshazája Ázsia, ahol nagyon népszerű és előszeretettel alkalmázzák bizonyos ételek elkészítésénél és speciális édességeknél is. De erről picit később…
Érdekes, hogy bármennyire közkedvelt, egyelőre itthon nem szerepel az általános élelmiszerboltok polcain. Pehely és por formában is kapható, de leginkább speciális, ázsiai üzletekben kapható és bioboltokban lehet beszerezni. De mivel ezekből is egyre több van, nem nagy feladat a háztartásunk részévé tenni. Itt jegyezném meg, hogy én már láttam azért egy-két drogériában is.
Kicsit sárgás-fehéres a színe, teljesen íztelen és szagtalan, emiatt számtalan ételnél, édességnél is bevethető a konyhában, hiszen nem kell arra figyelni, hogy milyen ízegyveleget eredményez. A jellegtelenségét így értettem, melyben mégis hatalmas erő lakozik.
Használhatjuk zselékhez, krémekhez, lekvárokhoz, sőt, leveseket is sűríthetünk vele.
Nagyon kis komplex összetevő, így nem csak a gasztronómiában, hanem a kozmetikai iparban is előszeretettel alkamazzák, de találkozni vele a mikrobiológiában is! Megáll az ész, nem?
Olyan, mint a zselatin, mégis kémiai összetétele teljesen más. Más előállítás, más származási hely, mégis ugyanaz a funkció, csak sokkal kedveltebb és lágyabb kivitelben.
A legfontosabb különbség, hogy a tengeri moszatból készült zselésítő anyag jobban ellenáll a hőnek, mint a zselatin: akár 85-90 Celsius fokra is felhevíthetjük, anélkül, hogy szétesne.
Könnyebb vele dolgozni, nem kell olyan óvatosan nyúlni az ételekhez, és nem kell attól rettegni, mikor esik szét a családi vendégvárás utolsó óráiban. Megbízható kis zselésítő anyag, az már biztos.
Van még egy nagyon jó tulajdonsága, ami miatt nem csak a vegák, hanem a cukorbetegek és a diétázók is imádják. Egy aprócska, megveszekedett kalória sincs benne, ellenben tele van rostanyaggal, és vasban is gazdag. Ja, és nem vágóhídi melléktermék…vagy ezt már említettem? Igen!
80% rosttartalommal rendelkezik, így táplálékkiegészítőként emésztési rendellenességek ellen is alkalmazzák. Emésztést követően vizet szív magába, ettől nő a telítettség érzése.
Az pedig köztudott, mi történik, ha kevesebbet eszünk…ezt mondanunk sem kell!
A következő arányokkal alkalmazható:
Hideg folyadékban kell feloldani, majd a forróhoz keverni, 2-3 percig forralni.
Az agar-agar forrón híg, csak 40 fokon körül sűrűsödik be.
Fél liter szobahőmérsékletű folyadékhoz áltagban egy teáskanál porral számoljunk. Az anyag felmelegítve oldódik és lehűlve zselésít. Nem árt tudni, hogy savas gyümölcsökkel – például kivivel vagy ananásszal – nem működik jól, ezért ezeket érdemes használat előtt előfőznünk.
Az általam leírtakhoz képest számtalan előkészítése ismert, talán itt is működik az: “Ahány ház, annyi szokás!”
Bár elég törvényszerű a felhasználása, sokan zselatinnal keverve is használják és biztos vagyok benne, hogy ezen belül is ezer módja van az elkészítésének.
Ázsiai desszertek “Besamel-e”
Azt már említettem, hogy származási helye Ázsia, ahol a hétköznapi ételek szerves része az agar-agar. Egészséges édességek és ételek jellemzik ezt a nációt is, így nem kérdés, hogy ezt használják inkább, ellenben más összekötő anyagokkal. Az ázsiaiak nem igazán kötnek kompromisszumot, ha az egészséges táplálkozás a téma, így egészséges édességekben sem ismernek határokat.
Az ázsiai konyhát többnyire a főételeken keresztül ismerjük, pedig a távol-keleti gasztronómiában az édességek is megérnek egy misét. A desszerteket Japántól a Fülöp-szigeteken át, Malajziáig az agar-agar köti össze egymással: a világnak ezen a felén a lakosság képtelen ellenállni a kocsonyaként remegő, zselés finomságoknak.
Íme egy kis történelmi háttér…
Van egy legenda ugyanis, amiről olvastam nemrég és most meg is osztom Veletek! Idézek:
“Egy japán császár és királyi kísérete hóvihar idején eltévedt a hegyekben, egy kis fogadóba érkezett, és a csárdás gazdag finomságokkal kedveskedett nekik, és bőséges tál tengeri alga levest kínált nekik. Lehet, hogy a kocsmáros túl sok levest készített, vagy az nem tetszett a császárnak, a helyzet az, hogy megmaradt, és a hideg éjszaka folyamán a leves zselésedett. És így jöttek rá egyes algák gélképző képességére. A kocsmáros megint felforralta a zselatint több vízzel, és meglepetésére felfedezte, hogy újra levessé változtatható!”
Így szól az ige, ami nagyon érdekes volt számomra.
Azt mindannyian tudjuk, hogy számos legenda kering a világban, melynek létjogosultságát sokan megkérdőjelezik, mégis vannak olyanok, melyekben bizony van ráció! Ahogy az agar-agar esetében is!
Az ázsiaiak nagyon szeretik zöldségekkel keverni az édességeket, így ha Ázsiában jártok, mindenképpen próbáljatok ki valami különlegességet.
Ne tántorítson vissza benneteket, ha az agar-agarból készült zselén kívül némelyik édesség babbal, illetve csemegekukoricával készül. Biztosan finom, hiszen a gasztro-élményt az ázsiaiak nem bízzák a véletlenre.
Ilyen édességek például:
-Az édes babpürés maláj ais kacang.
-A szágópálmából készült gyönggyel felturbózott, Fülöp-szigeteki szín- és ízorgia, a halo-halo.
-A gyümölcsös, szirupos, ugyanakkor frissítő zselés desszert. az anmitsu.
Ne féljetek ezektől, bátran próbáljátok ki akár egy ázsiai bódésorban, vagy otthon egy izgalmas vasárnapon!
| Átlagos tápérték 100 g termékben | |
| Energia | 720 kJ / 172 kcal |
| Zsír | <0,1 g |
| – amelyből telített zsírsavak | <0,001 g |
| Szénhidrát | 0,4 g |
| – amelyből cukrok | <0,01 g |
| Rost | 86 g |
| Fehérje | <0 g |
| Só | <0,01 g |
